„Kéthéjú homlokzat tervezésekor fontos a megfelelő üvegkombinációt választani, hogy optimalizálhassuk az energiakezelés, a dinamikus szelektivitás, a hőszigetelés és a magasabb szintű kényelem terén nyújtott előnyöket, egyúttal pedig minimalizáljuk az olyan lehetséges problémákat, mint például a páralecsapódás” – mondta Ralf Greiner, a Guardian Glass termékalkalmazásért felelős európai vezetője.
A kéthéjú homlokzat olyan hagyományos homlokzat, amely második, általában üvegből készült fedőréteget tartalmaz a külső oldalon. A két homlokzatot, más néven „héjat” üres tér (légrés) választja el, amelynek szélessége néhány centimétertől több méterig is terjedhet. Ha a légrésbe mechanikus árnyékolórendszert szerelnek, a külső héj azt is védi a széltehertől és a szennyeződéstől.
A kéthéjú homlokzat szellőztetése lehet mechanikus vagy természetes, a légrésbe szerelt szellőztetőrendszer típusától függően. Ezeket aktív és passzív (interaktív) szellőztetésű homlokzatoknak nevezzük.
Az aktív rendszerek külső héja légmentesen szigetelő üvegből készül, mögötte pedig szellőztetett belső tér található. A légcsere mesterségesen történik, és az épületen belül, hőcserélők segítségével megy végbe. Télen ennek az előnye, hogy a fűtéshez szükséges energiát lehet megtakarítani a hővisszanyerés révén. Az aktív rendszerek esetében a külső hőszigetelő üveghéjhoz általában a hagyományosabb típusú üvegek használatosak.
A passzív szellőztetésű homlokzatok alkalmazása gyakoribb Európában, különösen kereskedelmi épületeken. E rendszer esetében a légcsere a közbenső tér és a környezet között történik. A természetes hőáramlásról erre a célra készült nyílások gondoskodnak, amelyek általában a külső üvegtábla fölött és alatt helyezkednek el. Lehetséges megoldás még az üvegfalak felfüggesztése egy hagyományos szerkezet előtt, valamint a perforált homlokzat, a doboz típusú ablakok vagy összetett ablakok alkalmazása.
A felmelegedéssel szembeni védelemre, és ezáltal alacsony napenergia-átengedésre vonatkozó egyre szigorúbb szabványok miatt egyre népszerűbbek a kéthéjú homlokzatok, amelyek az energiatakarékos üvegezést a mechanikus árnyékolószerkezetekkel ötvözik. Habár nagyjából 20 éve szerelik be őket az épületekbe, az üvegtechnológia ez idő alatt jelentős fejlődésen ment keresztül, ami hozzájárult e megoldás elterjedéséhez. Manapság innovatív üvegtermékek és bevonatok érhetők el a kéthéjú homlokzatokhoz, amelyek számtalan előnyt segítenek biztosítani, azonban csak akkor, ha a megfelelő üvegkombinációt választjuk a külső és belső héjakhoz.
A manapság elérhető üvegezési kombinációk és lehetőségek száma óriási. Az építészek ennek köszönhetően az üvegteljesítmény és megjelenés teljes skálájáról válogathatnak, és kiválaszthatják a leginkább megfelelő üvegezést az üvegteljesítmény, vastagság, méretek, hőtani és mechanikai ellenállás (strapabírás), napfény elleni védelem, szín stb. szempontjából.
A megfelelően kiválasztott üveg olyan előnyöket nyújt, mint a jobb energiakezelés, hangszigetelés, hőszigetelés, valamint a nyitott ablak légrésén keresztül beáramló friss levegő, ezek által pedig magasabb szintű kényelem biztosítható az épületben tartózkodók számára. Emellett további árnyékolórendszerek is elhelyezhetők a külső és a belső üvegezés közé, dinamikus szelektivitást (azaz a maximális napfény általi megvilágítás és a maximális napfény elleni védelem közti arányt) biztosítva.
A külső héj napsugárzást visszaverő bevonatai jelentősen csökkenthetik az energiaátengedést, amikor a sötétítők teljesen fel vannak húzva, szemben a hagyományos, bevonat nélküli megoldásokkal. A felhasználók okosabban vezérelhetik a mechanikus árnyékolást (nyitott vagy köztes állapotokban), és hosszabb ideig élvezhetik az akadálytalan kilátást a túlmelegedés veszélye nélkül. A lényeg az épület számára megfelelő egyensúly megtalálása, az üvegezési megoldások pedig segíthetnek Önnek megvalósítani a majdnem tökéletes egyensúlyt.
A fejlett, napfényszabályzó bevonatú üveg például aktívan képes optimalizálni a világítási tényezőt, valamint az épület hőszabályozását. Az üveg segíthet energiatakarékosabbá tenni az épületet a légkondicionálásra, fűtésre és mesterséges megvilágításra való igény csökkentésével, ami hozzájárul a kényelmesebb munka- vagy lakókörnyezet kialakításához az épületben tartózkodók számára. Ebből kifolyólag ezek az üvegezési megoldások kulcsszerepet játszhatnak többek között az olyan környezetvédelmi tanúsítványoknak való megfelelésben is, mint a LEED, a BREEAM, a HQE és a DGNB.
A passzív szellőztetésű homlokzatok esetében a cél általában a rövidhullámú napenergia egy részének visszaverése közvetlenül a külső üvegről, csökkentve a hő felgyülemlését és ezáltal a hőterhelést a belső térben. Az üvegeken alkalmazott bevonatokat jelentősen hatékonyabbá teszi, ha további napfénnyel szembeni és tükröződésmentes védelemmel kombinálják őket a belső térben. Szintén kiváló g-értékek érhetők el a sötétítők teljesen felhúzott vagy köztes állapotú üzemeltetésével. Az ily módon elérhető dinamikus szelektivitás különösen vonzóvá teszi a szellőztetett rendszereket.
A külső üvegezésen alkalmazott bevonatok további előnye a különféle fényvisszaverési fokozatokkal való tervezés lehetősége. Lehetővé teszi az építészek számára, hogy magas átlátszóságú, „könnyed” megjelenésű szerkezeteket tervezzenek, vagy az erősebb tükröződést az egységes megjelenés kialakításához használják, elrejtve a különállóan és eltérően beállított sötétítőeszközök sokaságát.
Míg a passzív rendszerek belső üvegezése hagyományos dupla vagy tripla hőszigetelő üvegből áll, a külső egyszeres üvegezéshez általában laminált biztonsági üveget használnak (amely gyakran hőkezelt üvegből készül). Ennek maradékterhelési kapacitása maximális biztonságról gondoskodik törés esetén. A nagy teljesítményű bevonatos üveg alkalmazása esetén kihívást jelenthet, hogy a bevonatnak strapabírónak kell lennie, egyszersmind pedig alkalmasnak a monolit szerkezetekben való felhasználásra, illetve laminálásra a köztes réteg irányában. A piacon elérhető legtöbb bevonat erősen érzékeny a páratartalomra és a külső éghajlati elemekre, ami azt jelenti, hogy gyakran hermetikusan el kell őket zárni, ez pedig nyilvánvalóan korlátozza az alkalmazásuk rugalmasságát.
A napsugárzás egy részét visszatükröző magas ellenállóképességű napfényszabályzó bevonatok és a polivinil-butirál köztes rétegek kombinációja nagyobb energiahatékonyságot kínál. A megoldás különösen a spektrális szelektivitás (a napfény és a napenergia aránya) terén nyújt jelentősen magasabb hatékonyságot.
Habár az építészek bizonyára tisztában vannak a kéthéjú homlokzatok előnyeivel, vannak lehetséges hátrányok is, amelyek alapos megfontolást igényelnek. Mint már említettük, fontos kiválasztani a megfelelő üvegkombinációt, amely minimalizálja ezeket az esetleges problémákat, és optimalizálja az előnyöket.
A helytelen üvegkombinációval készült kéthéjú homlokzatok csökkenthetik az épületbe lépő természetes fény mennyiségét, ugyanakkor növelik a hőmérsékletet a légrésben (ami megrövidítheti az elektromos motorok, hőcserélő rendszerek stb. élettartamát), és a külső héjon létrejövő páralecsapódást is okozhatnak.
A passzív szellőztetésű homlokzatok esetében – az épületen való elhelyezkedéstől és az esetleges szélsőséges éghajlati körülményektől függően – páralecsapódás léphet fel a külső üvegtábla belső oldalán. Ez különösen tavasszal és ősszel, a reggeli órákban jelenthet problémát, amikor az esetleges páralecsapódás jelentősen akadályozhatja az épületből való kilátást. Ez a probléma azonban kiküszöbölhető, mivel ma már léteznek olyan üvegezési megoldások, amelyek meggátolják ennek a természetes jelenségnek a bekövetkeztét.
Az üveghez tervezett párásodás elleni bevonatok speciális kialakítású, különösen strapabíró, a külső üvegtáblán elhelyezett bevonatok, amelyek jelentősen csökkentik a páralecsapódás esélyét. Valódi építészeti felhasználáson alapuló vizsgálatok kimutatták, hogy ezek a párásodás elleni bevonatmegoldások enyhén magasabb felületi hőmérsékletet biztosítanak a bevonat nélküli külső felületekhez képest. Ez a hőmérséklet-különbség jelentősen csökkenti a páralecsapódást. Míg az összehasonlító tesztek során a bevonat nélküli üvegezés több óra elteltével páralecsapódást mutatott, a bevonatos üveg ugyanezen körülmények között végig tiszta és vízcseppmentes maradt. Figyelmeztetés: alapvető fontosságú, hogy a páramentes üveg használatát a projekt tervezési szakaszában vegyük fontolóra, mivel az ilyen bevonatok beépítés utáni alkalmazása nem lehetséges.
A kéthéjú homlokzattal kapcsolatos egyéb lehetséges problémák közé tartoznak a magasabb befektetési és üzemeltetési költségek. Az épület körüli eggyel több héj nagyobb igénybevételt (terhelés/tömeg) jelent a talajterület számára, amit figyelembe kell venni a projekt tervezési szakaszában. Az épület szomszédos helyiségei közötti hangátvezetés is magasabb lehet, ha az ablakok nyitva maradnak.
Ha tanácsadásra és útmutatásra van szüksége a kéthéjú homlokzatához megfelelő üvegkombináció kiválasztásához, szakértői csapatunk segít Önnek. A Guardian SunGuard® napfényszabályzó bevonatú üvegtermékek családja vonzó megjelenésű termékek választékát kínálja, amelyek műszaki tulajdonságai segítenek optimalizálni a kéthéjú homlokzatok teljesítményét, és minimalizálni a velük kapcsolatban esetlegesen felmerülő problémákat.
Miután 1993-ban megszerezte diplomáját a német TU Bergakademie Freiberg Anyagtudomány – üveg és kerámia szakán, Ralf Greiner 1996-ban csatlakozott a Guardian Glass csapatához. Számos pozícióban dolgozott a műszaki tanácsadási központban és a marketingosztályon. Az itt töltött évek során átfogó tapasztalatra tett szert, amelynek köszönhetően ma már a Guardian Glass termékalkalmazásért felelős európai vezetője.